Kisfiaimról

Jancsi beül az apja autójába, előkapja a tictac-ot és rám mosolyog. Talán csak én érzem, hogy kajánul. Legközelebb a kólát is elkőkapja majd, csak hogy bosszantson??? :-)

Este megjött Zsolti elmeséltem a hétvégénket, kis híján tökéletes volt, aztán arról kezdtünk el beszélgetni, hogy jó-e az, ha az ember egy városban lakik egyetemista gyermekével, mert én az igenre voksolok. Eljátszottunk egy pillanatra az idővel, amely elrepített bennünket egy korba, amelyet remélem mindannyian egészségben megérünk. Anya voltam akkor is. Én két kisfiam anyukája. Egy városban éltem középiskolás és majdan egyetemista gyermekeimmel, mert – feltéve, hogy az ember jól kijön az anyukájával – sokkal jobb, ha egy városban lakunk, mint, ha nem. A személyes tapasztalat mindenképpen ezt mutatja. 

Vanitatum vanitas

Sminktanfolyamon voltam.

 

Összegzések

Szükséges, hogy változzak, hogy az a végtelen finomságú, de erős kiállású, minden körülmények között hiteles – önazonos nő legyek, akivé válni szeretnék.

Szent Johannát néztünk a Nemzetiben. Boldogult lánykoromban, igen, több mint 10 éve voltam utoljára színházban. Mindenre lehet fogni, csak éppen nem érdemes.

 

Hálózat

Most, amikor éppen lendületet kaptam volna, 4 teljes napra leakadtunk a hálóról. Elég furcsa volt, hogy port törölgettem a számítógép tetejéről.

Csak nem függök?

Újabb hobbi

Vajon előrelátás vagy butaság a gyermekeimnek staférungot gyűjteni?

Mindkettő és egyik sem. Szórakozás!!!

A mai napon két-két darab ólomkristály pezsgős pohárral elkezdtem szórakoztatni magamat az elkövetkezendő 20-30 évre.

Boldog Új Évet Kívánok!

Azt hittem már minden barátomat elveszítettem, akit el kellett veszítenem.

De nem. Érnek még sajnos meglepetések.

Fénytörés

A múltkor az ügyvéd úr megkérdezte:
- Krisztina, ha nem vagyok indiszkrét, mivel fog a maga cége foglalkozni?
Én meg csak nevetgéltem magamban, mivel – mivel, hát töröm a fényt tovább…

Szeretném a legtöbbet kihozni magamból és kisfiam, tényleg nem számít, hogy ki mit gondol. Egyetlen egy dolog számít: úton lenni, megtalálni azt az utat, amivel teljesen összhangban vagyok, mert az enyém.

Elmentek

Fogalmam sincs, hogy élem túl a vasárnap estéket.

Esküvők

Egy éve voltam utoljára. Gyönyörű templomi szertartás volt, Pécsett, végig bőgtem.

Ma polgári esküvőn voltunk, a kisfiúk és én, rövid volt, szép. Mégis feszült vagyok és érzem itt van a testem, de én valahol egészen máshol vagyok. Illetve valahol máshol lennék. Máshol kellene lennem. Egyszóval menekülhetnékem van.

És biztos vagyok benne, hogy nem vagyok irigy. Csak fáj.

Még mindig. Talán örökre. Miért.

Esszencia

Minden, de minden megváltozott  és folyamatosan változik. Alig van némi állandóság, amibe belekapaszkodjak.

Elköltöztem a Rózsadombra, a Zsoltihoz. Itt bérelek jelenleg irodát, és folyamatban van egy irodahelyiség megvásárlása a Vár alatt.

Sokszor elgondolkodom, miközben kapaszkodom fel a hegyre és a pazar lakóházakban, a kilátásban gyönyörködöm, hogy került erre sor, mivégre csöppentem én ebbe bele.

A napok sűrű programokkal teli telnek, ügyvezetője vagyok a saját vállalkozásomnak és bizony szoros az a 3 és fél nap, amit üzletasszonyként ügyintézésre fordítok.

A gyerekek csütörtök délután, este jönnek… Vasárnap estig körülöttük forog a világ.